Magas - 10 és 12 százalék közötti - volt még a külföldiek számaránya Spanyolországban, Írországban és Ausztriában.
Magyarország az alsó szegmensbe tartozott: a lakosok 1,9 százaléka volt külföldi állampolgárságú. A 186.400 külföldi állampolgárságú magyarországi lakos közül azonban 109.800 - tehát a többség - valamely másik EU-ország állampolgára volt, ez tehát eltér az uniós átlagtól, amely szerint a külföldiek közel kétharmada EU-n kívüli országból érkezett.
Az uniós országok közül a legnagyobb számban Romániából (2 millióan), Lengyelországból (1,5 millióan), Olaszországból (1,3 millióan), valamint Portugáliából (1 millióan) költöztek át valamely másik uniós országba. Az EU-n kívüli országok közül a legtöbben Törökországból (2,4 millióan), Marokkóból (1,8 millióan) és Albániából (1 millióan) érkeztek.
A külföldi állampolgárságú lakosok átlagosan fiatalabbak, mint a helyi állampolgárok: "középéletkoruk" (median age) 34,3 év, szemben a helyiek 41,2 évével. A "középéletkor" nem azonos az átlag életkorral: az az életkor, amely két egyenlő létszámú csoportra bontja a társadalmat, vagyis a középéletkornál idősebbek száma azonos a középéletkornál fiatalabbak számával.
A külföldiek viszonylag fiatalabb életkora minden EU-országban kimutatható, kivéve Észtországot, Lettországot és Lengyelországot. A legnagyobb eltérést Olaszországban mérték, ahol a bevándorlók középéletkora 32,3 év, míg az olaszoké 43,9 év. A 34,3 éves középéletkorú külföldi állampolgárságú lakosságon belül is különbség mutatkozik a valamely EU-országból átköltözöttek és az EU-n kívülről érkezettek között: az előbbiek középéletkora 36,9 év, az utóbbiaké 33 év.
Európai országok lakosai - 6,4 százalékuk külföldi
